„Egyetlen orvos sem képes oly mértékben hozzájárulni a gyógyuláshoz, mint maga a beteg szervezet. Testünkben egy egész hálózat működik, melynek feladata a zavart okozó behatások felfogása és leküzdése. Ez testünk „öngyógyító ereje”, amelybe az immunrendszer is beletartozik. […]
Ezt az önszabályozó rendszert, amely a gyógyulást segíti, Ön is támogathatja!”
(Dr. med. Ulrike Novotny: Kneipp gyermekeknek)

Támogathatjuk a jelenlétünkkel, ápolással a test, lélek, szellem egységét figyelembe véve.

A borogatás okosan szólva hidro- és termoterápiás eljárás. Magyarul szólva a víz elemet és a tűz elemet állítja a gyógyítás szolgálatába. Így szó esik ezek elméleti hátteréről. A gyógyítás ereje a rendszerében rejlik: ebbe beletartozik az életforma, az életfelfogás, a táplálkozás, a testi, lelki, szellemi gyakorlatok, a gyógyító eljárások, orvosságok stb. A régi keleti orvosok ezek együttes hatását állították a középpontba.
Gyakorlati kérdések:
Fontos, hogy a borogatás előtt az ápolásra szoruló legalább fél óráig ne egyen, menjen el WC-re, kisbabán cseréljünk pelenkát, szellőztessünk ki és nyugalmat teremtsünk a szobában (pl. zárjuk el a tv-t!) Inkább meséljünk, könyvet nézegessünk a gyermekkel vagy aludjon, pihenjen egyet.
A borogatás felhelyezésénél figyeljünk, hogy ne legyen gyűrődés, rés, ún. hidegbuborék. Tudni kell, hogy kisebb, érzékenyebb gyerekeknek, várandósoknak, szoptatós édesanyáknak, allergiásoknak nem való minden.
Jó, ha a különböző borogatásokat legalább 20 percig fenntartjuk a testen és még utána is pár percig betakarva pihenünk. Még az izgőmozgóbb gyerkőcöt is le lehet kötni ennyi időre, csak a csínját-bínját kell kitapogatni!
A borogatás „működési elve”: a hajszálerek a hőre kitágulnak, így a hatóanyag a véráramba helyileg pontosan bejut és egyszerűen kifejti a hatását. Serkenti a vérkeringést és lazít. Érzetre pedig egy kellemes meleg ölelés.
Formáját tekintve a borogatás: kellemesen forrón egy rétegben felrakjuk a kívánt helyre (nyakra, mellkasra, hasra, arcra stb.) a nedves kendőt (teafőzetbe áztatva vagy növénnyel, túróval töltve), erre kerül egy száraz kendő, erre pedig egy hőszigetelő réteg (pl. gyapjú). Majd rögzítjük.
A gyógyító anyag végtelenül egyszerű: méhviasz, só, hagyma, citrom, túró, krumpli, lenmag, kömény, cickafark… stb.
Fontos kérdés, hogy a gyerek szívesen fogadja-e a borogatást. Ez nagyrészt rajtunk múlik! Mit lát tőlünk, mi borogatjuk-e magunkat, vagy a testvéreit? Az együttjátszásokban is borogathatjuk a babáját, maciját, kisautóját. Pl. az autószerelő finom levendulás olajjal is töltheti a tankot, ha köhög az autó. Készíthetünk külön dobozt a borogatás kellékeinek. Csak a képzeletünket kell használni! Mondókák, dalok, mesék, praktikák ezrei vannak a kezünkben, amikkel kellemessé tehető az ápolás.
Meséljük el, ahogy Wass Albert is gyönyörűen írja az Erdők Könyvében, hogy a Jóisten minden virághoz, növényhez rendelt egy-egy tündért. Ők segítenek a Napból jövő erőt egy sajátos módon elraktározni a levelekben, virágokban. Az abban a főzetben, pakolásban mind benne van, ami a kicsi beteg testét borítja. Neki csak engedni kell, hogy az a Napból jövő, a Tündérrel életre hívott gyógyító erő segítsen újra jól lenni…

Fentős Eszter

(Egy praktika a sok közül: náthás gyerek mellé éjszakára egy zoknit töltsünk meg aprított hagymával, helyezzük a párnája mellé, akár mindkét oldalra egye-egyet. A gőzeit reggelig inhalálja anélkül, hogy hagymát kellene ennie.)