Iskolai beszélgetések a szülésrôl, születésrôl, szülôségrôl

„Felvilágosító” beszélgetések arról, hogyan milyen a szülés, a születés. Hogyan tudjunk hinni a testünkben, a párunk testében, hogyan alakul ki a felelősségérzet bennünk, a felnőtté válás. Hiszen ezekre a dolgokra szükségünk van abban az érzékeny időszakban, amikor családot vállalunk és családdá válunk.

Látszólag nem a középiskolás időszak az, amikor ezzel foglalkozni kellene, és marad a „csak szexuális felvilágosítás”. Pedig a szülőségre készülés nem a gyermekünk megfoganásával kezdődik. Hanem a mi foganásunk előtt! Mikor óvodáskorban papás-mamást játszunk már régen élesben gyakorolunk. :)
Ráadásul a szülővé válásunkat befolyásolja a szexuális életünk milyensége, hogy hogyan viszonyulunk a testünkhöz - férfiaknál, nőknél egyaránt. Befolyásolja, hogy abortusz, vetélés volt-e az életünkben. Mindezekről szót ejtünk… Mert a szavakkal megindulhat egy tisztulás – még annak is, aki csak hallgatja…

A tapasztalatom az, hogy a kezdeti „lazaság”, lanyha érdektelenségből koncentrált figyelem lesz úrrá a fiatalokon. Merthogy igenis fontos nekik ez a téma. Egyrészt a saját szüleikkel való kapcsolatuk miatt, a saját születésük miatt. Másrész azért, mert zsigeri szinten őket is meg tudja hatni egy kisbaba, és nem csak a lányokat…

Nekünk felnőtteknek ellensúlyoznunk kell, azokat a tévképzeteket, amit a média és más utak sugallnak és kódolnak már kiskoruktól az emberpalántákba: miszerint a szülés, születés veszélyes, túl kell lenni rajt, szerencse kell hozzá, a kisbabák pedig csak alszanak és esznek, a szoptatás pedig vagy sikerül vagy nem stb. Egy nő, mire odaér az életében, hogy egy kisbabát kellene a világra engednie, látott a tévében ezer fájdalmas és veszélyes szülést, látott ezer rózsaszín ködbe öltöztetett anya-baba ideaképet. Úgy nőnek fel a lányaink és a fiaink, hogy a valósággal alig vagy egyáltalán nem találkoznak, ami a szülést illeti, de sokszor szoptató anyát sem látnak. Pedig a nők életében igenis, az életük egyik legjelentősebb élménye a világrahozatal, az anyatejjel való táplálás – és nem csak a nőknek fontos ez. Ami aztán sok minden más életterületet is meghatároz, befolyásol.

És nem csak a szülés hat a nőre, a születés is hat az emberre. Winnicott és Odent (illetve vannak még mások is) műveit ajánlom ebben a témában a kételkedőknek, akik tudományosan is szeretnék a kérdést megismerni.

Filmrészletek vetítésével, elgondolkodtató kérdésekkel telik el egy vagy két óra. Vagy akár ismétlődően is foglalkozhatunk a témával. – Az iskola, a szülők felkérésétől függ. Én szívesen megyek.